TIPÓZÓNA /2/

kiállítás október 5–26-ig

A Soproni Egyetem SKK Alkalmazott Művészeti Intézete tisztelettel meghívja Önt a Designhét Sopron keretében megrendezett TIPÓZÓNA /2/ kiállítás megnyitójára!

IDŐPONT / 2018. október 5. péntek, 17 óra
HELYSZÍN / Alkalmazott Művészeti Intézet kiállítóterme
/ H-9400 Sopron, Deák tér 32. /

A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA
U. NAGY GÁBOR Ybl díjas építész, egyetemi docens, intézetigazgató

A hazai tervezőgrafikai képzést nyújtó egyetemek hallgatóinak és oktatóinak munkáiból nyíló kiállítást az egri Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Intézet Média és Design Tanszék és a Soproni Egyetem SKK Alkalmazott Művészeti Intézet Tervezőgrafika Tanszéke közösen szervezi.

Megtekinthető 2018. október 26-ig, munkanapokon 9.00 és 16.00 óra között.



Szinkronitás / aszinkronitás

 
Ezzel a címmel és tematikával nyílt meg idén március végén Egerben a „Tipozóna /2/” című kiállítás – bemutatva a hazai tervezőgrafikai képzések hallgatóinak, oktatóinak képi gondolatait, reflexióit a rendezők által felvetett fogalom párra. A görög eredetű szó – szinkron – a szün ('együtt') és kronosz ('idő') elemekből tevődik össze, jelentése azokra a jelenségekre utal, amik a világban egyszerre, vagyis egy időben mennek végbe, akár anélkül is, hogy látszólag közvetlen kapcsolatuk lenne egymással. Itt persze a ’látszólag’ meghatározás fontos, hiszen a kultúra történetében az a bizonyos ’együtt’ mindig is létezett, míg az ’egyidejű’-ség csak az utóbbi korokban, s leginkább az elmúlt évtizedekben vált meghatározóvá.
 
A kiállításhoz egy igényes kivitelű katalógus is készült – a kiállított munkák válogatásán túl a kiállító iskolák által képviselt, a tipográfiához, annak változásához, kihívásaihoz és tendenciáihoz kapcsolódó gondolatokat is bemutatva. Ebből következik most hét rövid idézet.

1_ Ipacs Géza bevezetője a Tipozóna /2/ kiállításhoz
„... ma a grafikának talán a tipográfia a legdinamikusabb, legtöbb progresszív gondolattal jelentkező része. Valóban, néha kutatásként lehet aposztrofálni a helyzetet. Egy olyan kutatásként, amely visszanyúlik a grafika legredukáltabb elemeihez: a vonalhoz, a ponthoz vagy egy betűkapcsolathoz. Elképesztő, mennyi új és izgalmas „definíció” születik! Ez a kutatás világméretű és „egyidejűleg történik”, olyan szinte, mintha egy probléma megoldásán egyszerre több ezren dolgoznának, és az internet segítségével rögtön látnák a tegnapi kutatási eredményeket. Ez egy folyamatos párbeszéden alapuló kutatás. Az eredmények pedig lassan (néha nem is olyan lassan) átszivárognak a különböző alkalmazott grafikai felületekre és így vizuálisan befolyásolják a látványt, ami nap mint nap körülvesz bennünket. ...”

2_ Budapesti Metropolitan Egyetem Vizuális Kommunikációs Intézet  
„... Az elmúlt évtizedekben az információközlés[2]egyre inkább vizuális síkra terelődött: mind számszerűségében, mind intenzitásában a képi közlés irányába mozdult el a kommunikáció. A szövegolvasás képessége mellé ma a képolvasás készségét is el kell sajátítani ahhoz, hogy valaki a világban jól tájékozódjon. A szöveg azonban nem tűnt el. Az új helyzethez alkalmazkodott. Gyakran maga is képként bukkan elő – mondja Paul Virilio. ...”

3_ Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Intézet Média és Design Tanszék
„... Soha ennyi képi elem és kommunikációs stratégia nem vett részt az üzenet közvetítésében, mint manapság. A verbális közlést vizualitásra lefordító tipográfia műfaja mellett számos új versenytárs jelentkezett. Hasonló ez, mint a festészet és a fotográfia kapcsolata. A festészet sokáig ’egységes’ műfaji és stiláris rendjét a fotó megjelenése felszabadította, korlátait megszüntette. Így vagyunk a tipográfiával is, ahogy az információrobbanás létrehozza az egyre gyorsuló kommunikáció igényét, úgy válik ennek áldozatává a tipográfia ’rendje’ is. ...”

4_ Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika Tanszék Tervezőgrafika Szakirány
„... A tipográfia szakmánk egyik megkerülhetetlen kulturális témája, mely önmagában hordozza szűkebb és tágabb közösségeink korlenyomatát. Verbális világunk egyik látható, olykor tapintható manifesztációja, mely mindenki számára dekódolható jelsorozat, és elkészítéséhez magas kulturális és technológiai ismeretek szükségesek, hogy kiállhassa az idők próbáját és valós művészeti alkotássá válhasson. ...” 

5_ Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Intézet Tervezőgrafika Tanszék
„... A globalizált világ alapvető szükségletévé vált a kommunikáció, mely immár önálló iparággá alakult. Az infokommunikációs technológiák fejlődése az információ egyre nagyobb tömegeinek áramoltatását teszi lehetővé. Az értelmezés nélkülözhetetlen eszköze a vizualitás, melynek eszköze a tartalom látható struktúrába és formába rendezése. Ez a kortárs tervezőgrafika legfontosabb feladata. Ehhez érteni kell mind a kép, mind a szöveg, valamint e kettő interakciójának sajátosságait üzenetközvetítő hatásuk szempontjából. Kép mint a közlés legszélesebb spektrumán értelmezett vizuális kód, és szöveg mint az írott beszéd, melyhez autonóm kifejezőeszközként társul a vizualitás. ...”

6_ Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Média- és Alkalmazott Művészeti Intézet Tervezőgrafika Tanszék
„... A számítógép kikerülhetetlen alapeszköz a tipográfiai tervezésben, ezért az általa nyújtott lehetőségeket is viszonylag gyorsan kiaknázzák... . A digitális tervezésnek karakteres vizualitása van, a programok a tervező kezébe adnak egyfajta predefiniált formanyelvet, aminek köszönhetően könnyen keretek közé szorulhat az alkotó. ...”

7_ Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézet Tervezőgrafika Tanszék  
„... A társadalmak értékítéletével változó divat – akárcsak ma – meghatározza a változás irányát. Ezeket a változásokat tapasztaljuk nap mint nap. ... Nem kérdéses, hogy ugyanaz a törvény irányítja a tipográfia alapanyagának, a betűnek az állandó változását, mint a külső megjelenés, a vizualitás megszámlálhatatlanul sok másféle területét. Miféle hajtóerő áll e jelenség mögött? Nem tudjuk, de azért sejtjük: az új emberek életérzése, felfedezései és vágyuk, hogy kifejezzék véleményüket, hogy megmutassák azt, amiről azt gondolják: ez jó, ez az övék! ...”
 
Az előbbi gondolatok egybecsengései, összefonódásai egy sajátos, a világháló megszületésével egyidejű jelenséggel magyarázhatók. Lev Manovich „Remixelhetőség” című esszéjében pontosan fogalmaz erről: „Míg a kulturális kommunikáció hagyományos 20. századi modellje az információ mozgását egyirányúként, a forrástól a befogadó felé tartóként írta le, most a befogadó az információ mozgásának csupán ideiglenes állomása. Ha az információt vagy a médiatartalmakat egy vonathoz hasonlítanánk, azt mondhatnánk, mindegyik befogadó egy-egy állomás. Az információ megérkezik, más információkkal remixelődik, majd az új csomag tovább utazik más célok felé, ahol a folyamat aztán újra lejátszódik.”
 
Legyünk tehát most mi is e ’remixelődés’ részesei – hol vitatva, hol továbbítva mindazokat a gondolatokat, formákat, motívumokat, amiket a körülöttünk lévő falakon láthatunk. Tisztelt vendégek, tisztelt Design Hét látogatók, a kiállítást megnyitom.

U. Nagy Gábor
 

dhh

SOPRONI EGYETEM Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar

Alkalmazott
Művészeti Intézet

University of Sopron
Institute of Applied Arts 

H-9400 Sopron, Deák tér 32. 
+3699 518 900